A Dunai Rektori Konferencia (DRC) - 1983 óta létező, 49 felsőoktatási intézményt összefogó egyetemi hálózat - nyári egyetemén negyedik éve fiatal társadalomtudósok cserélik ki gondolataikat és kutatási eredményeiket. A tavalyi, Európa a nagyvilágban című dubrovniki rendezvény után az idén Pécsen az európai felsőoktatás problémáit boncolgatták egy közös kutatói stratégia kialakításának szándékával.

A bécsi Institut für den Donauraum und Mitteleuropa (IDM), a pécsi IDResearch Kutatási és Képzési Kft. és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Bölcsészettudományi Kara által szervezett hétre hat országból 14 fiatal kutató és doktorandusz érkezett. A téma európai szakértőitől hallgathattak előadásokat, melyeket kiscsoportos foglalkozások keretében gondoltak tovább. Érkezett kutató Ausztriából, Görögországból, Lengyelországból, Romániából, Szerbiából és magyar felsőoktatási intézményekből - a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Miskolci Egyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről - tudtuk meg Tarrósy Istvántól, az IDResearch Kutatási és Képzési Kft. ügyvezetőjétől, a nyári egyetem egyik alapító-főszervezőjétől, aki a Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola politikatudományi programja keretében írja maga is doktori disszertációját.

A szakértői előadások központi témája, hogy az európai felsőoktatási térség - ezen belül a Duna menti régió hogyan válhat más globális szereplőkkel - mint például az Egyesült Államok vagy Japán - szemben versenyképesebbé, és hogyan kapcsolódhatnak ebbe a folyamatba a különféle dunai országok, így Magyarország is. Előrelépés az európai kutatói adatbázis és portál létrejötte, melynek segítségével a régiók kutatói sokféle projektben hatékonyabban tudnak együttműködni - magyarázta Tarrósy István. Fontos szerinte a közös kutatói stratégia kialakítása valamilyen külföldi partnerrel. Ezt célozza a DRC nyári egyetem sorozata is, amely baráti együttműködésből nőtte ki magát nemzetközi tapasztalatcserévé és projektgeneráló fórummá.

- Hasznos számunkra - mondta -, hogy részt tudunk venni a hálózatok munkájában. Lehetőség nyílik arra is, hogy kutatói csereprogramokban, részképzéseken is megjelenjünk, társadalomtudományi elemzések, felmérések elkészítéséből is kivegyük a részünket. Ehhez nagy szükség van idegen nyelv(ek) ismeretére és profi használatára, illetve a kurrens, pragmatikus kutatási módszertanok alkalmazására. Tudásunk jobb eladásához pedig arra, hogy írásban is kiválóan fogalmazzuk meg kutatásaink és tevékenységünk eredményeit.

Az élethosszig tartó tanulás és a migráció problémái mellett a felsőoktatási intézmények stratégiaváltásának szükségességéről esett szó a nyári egyetemen. A Donau-Universität Krems példája a gazdasági szereplők igényeinek a felsőoktatási képzésekbe emelését ismertette meg a jelenlévőkkel, melyhez hasonlót már a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán is évek óta követnek.

Barakonyi Károly profeszszor, volt pécsi rektor előadásában arról beszélt, hogy a felsőoktatási stratégiaváltás során az egyetemi irányításnak rugalmasabbá kell válnia. Egyfajta vállalati menedzsmentszemléletet kell kialakítani ahhoz, hogy a hazai intézmények versenyképesebbé válhassanak, és velünk együtt az európai uniós felsőoktatási és kutatási rendszerei globálisan erősebb versenypozíciót foglalhassanak el, teret kell engedni a felsőoktatás-üzleti szektor, kutatási szektor-vállalati szektor együttműködésének.

Az előadásokból és vitákból idén is angol nyelvű összefoglaló kötet készül a pécsi Publikon Kiadó gondozásában, melyet előreláthatólag novemberben mutatnak majd be.